Válságban az ifjúság!


Ma Európában, nyugaton leginkább, de hazánkban is a fiatalok egyre nagyobb egzisztenciális lelki gondokkal küszködnek. Létezésük értelmét, céljaikat nem tudják megfogalmazni. Nem tudják, hogy honnan jöttek és hová tartanak, elidegenedve érzik magukat a világban.
Egy enervált fiatalságot látunk, sokan köztük a lelki kiégés tüneteitől szenvednek már a húszas éveik elején.
A szakemberek számára a fiatalok szenvedése, a  reményvesztettség, a kétségbeesés és a szorongás  szinte fizikailag érezhető a személyes találkozásokban.
Mindezt a pszichiátriai klinikákba, rendelőkbe- soha korábban nem látott mennyiségű – beutalt betegek statisztikai adata támasztja alá. A fiatalok öngyilkossági problémája sajnos egy nagyon aktuális  valóság.
A pszichés betegségek, viselkedési zavarok egyre fiatalabb korosztályoknál jelentkeznek, mutatja ezt a növekvő igény a gyermek pszichiátriai ellátás iránt.
A szakemberek és a szülők sokszor értetlenül állnak a problémák előtt, pedig nagyon is konkrét társadalmi, családi, oktatási, kulturális és életmódbeli okok húzódnak a problémák mögött. 

A gyermekek, s majd a fiatalok, testi-lelki traumák sorozatán mennek keresztül otthon a családban, iskolában majd a társadalomban.
A szexuális abúzus sokkal gyakoribb mint gondolnánk, érinti leginkább a lányokat, de sajnos a fiúkat is.
Az elkövető általában közeli családtag, barát, rokon és leggyakrabban előfordul a patchwork családokban, ahol minden téren halmozottabban vannak jelen a családi problémák.
A fiatalok számára mára természetessé vált, hogy bizonytalan, és változó családi viszonyok között nőnek fel. A stabilitás, biztonságérzés a családokban már nem egyértelműen ismert fogalom.  A gyermek mint kiszolgáltatott lény mindenhez hozzászokik, de a sebek, és a bizonytalanságérzés egy életre megmarad. Máris kevesebb lelki erővel indul az életbe, kiégése megkezdődik.
Az úgymond klasszikus családokban felnövekvő gyermekek helyzete természetesen jobb, de ők sincsenek teljes biztonságban.
A szülők rengeteget dolgoznak, hiszen a család fenntartásához komoly anyagi forrásokra van szükség. A modern társadalomban a státusszimbólumok előteremtése állandó munkára fogja a szülőket.
A fiatalok értékrendjében kőkeményen az anyagi értékek váltak az elsődlegessé, folyamatosan háttérbe szorítva a szellemi, vagy egyéb igazi értékeket. A pénz hatalmát korán megismerik, kizárván őket így a valódi értékteremtés lassú és örömteljes megismerésétől. Minél több pénzt minél gyorsabban megkeresni, hogy vágyainkat még annál is gyorsabban ki tudjuk elégíteni, szajkózza a társadalom.
A harc és a stressz már az iskolában beindul, ahol a felületes tudás és gondolkozás egyféle önkifejezéssé válik ahogyan a gyerekek és a szülők délután különféle magánórák és foglalkozások között hullafáradtan rohangálnak egymással konkurálva és egyetemben is.
A kisgyerekek olyan fáradtak és zaklatottak, hogy a nagyszülőknek szinte semmi esélye sincsen, hogy mélyebb morális vagy kulturális értéket továbbadjon, amire egyébként hivatva volna.

A média által közvetített értékekben szinte az anyatejjel szívják magukba a vágyak és érzékek hedonista módon történő kielégítésének ”törvényszerű kötelességét”. Identitásuk így természetesen nagyon korán materiális kötődésű lesz, korán válnak  érzékeik teljes rabszolgájává, éretlen személyiségként így kiszolgáltatva bárminek, illetve bárkinek.

Az erotika, szex amit a reklámok és filmek, és már a mesék is kicsi kortól gátlástalanul öntenek beléjük, természetesen nagyon korai szexuális kapcsolatokba sodorja öket, hihetetlenül sok energiát elfecsérelnek erre, és válnak kiégetté, nagyon korán kiábrándulttá. Aki ezt a trendet nem követi kilóg a sorból és válhat a közösségében, és még a családjában is egészségtelen gondolkodásúnak  megpecsételve.
Sajnos nagyon kicsi esélyük van,  hogy időben igazi társat találjanak, mivel hibás párkapcsolati mintákat látnak otthon és a médián közvetítve. 
Az elbizonytalanított nemi szerepek vakvágányra indítják a fiatalokat, hamis illúziókat kergetnek hosszabb- rövidebb párkapcsolatokban, de így van ez más emberi kapcsolataikban is.
A családalapítás, gyermekvállalás a társadalomban valami félelmetes véghez vihetetlen nagy TERV-nek lett démonizálva az utóbbi évtizedekben, megriasztja is ez rendesen a fiatalokat.
A lányok próbálnak férfiasan helytállni az iskolában, munkahelyeken, a fiúk meg egészen elbizonytalanítva érzik magukat a világban.

Sajnos beszélni kell a kábítószerek, és a túlzott alkoholfogyasztás növekvő fiatalkori  európai problémájáról. Természetesen itt is a gyors kielégülésről és a szorongásoldásról van szó. Menekülés a hétköznapok szürkeségétől és a problémáktól, fájdalmaktól. Sajnos egyre több alkoholt fogyasztanak a fiatalok, egyre korábbi életkorban elkezdve. A  probléma érinti a lányokat a fiúkat egyaránt.  
Az alkalomszerű, vagy a könnyű drogok használatát sem szabad alábecsülnünk.  Az alkalomszerű kábítószer használat,  vagy a könnyű drog (marihuána=hasis =kender=cannabis, mind ugyanazt jelenti) használata is kiváltó oka, vagy nagyon súlyosbíthat egy pszichés betegséget, illetve személyiségzavart. 

A fiatalságra szakadt kegyetlen virtuális valóság, a filmek , modern zene,  internet , közösségi médiák,  virtuális játékok romboló lelki hatása a kábítószerek hatásához hasonlóan válik egy ördögi körré. A gyerekek és fiatalok életük egyre több idejét a virtuális valóságban élik és függővé válnak attól. 
Hosszútávon  lassan elszakadnak a valódi élettől, ami végül félelmetessé válik számukra és önkéntes  szobafogságra jutnak,  majd depresszióba esnek, és komoly szociális fóbia alakulhat ki náluk. De talán a  legkárosabb, hogy a virtuális valóság elveszi tőlük az egyik legfontosabbat az életben: komolyan megakadályozza a konstruktív gondolkodás kifejlődését, illetve elbutulást okoz. A fiatalok által kedvelt modern zene agykárosító és káros lelki hatásairól hosszasan lehetne értekezni , de hatása ugyanaz mint a virtuális valóságé.

Panaszkodnak a fiatalok hogy nem kapnak megfelelő tudást az iskolákban, legyen az szakma vagy felsőfokú végzettség. Látható, hogy mennyire bizonytalanok, éretlenek amikor kikerülnek az életbe. 
Minden erejüket kénytelenek összeszedni, hogy helytálljanak a stresszes és verseny szellemű  munkahelyeken és karrier építésbe fogjanak, illetve anyagi sikereket érjenek el. Már aki eljut idáig, sokan sajnos teljes passzivitásban tengődnek, kiszolgáltatottan segélyeknek, vagy a szülőktől való anyagi függőségnek.
 A családalapítás természetesen így mindinkább kitolódik az életkorban, vagy sokszor soha nem is teljesül.

Az étkezési zavarok riasztó terjedése,  pusztító testi-lelki hatásai is a fiatalok súlyos  szorongására, torz ideákra,  egészségtelen életmódjára hívják fel a figyelmünket..  Az anorexia bulimia, túlsúly ,  testképzavarok,  fóbiák a kontroll vesztésről és félelmekről szólnak. Nagyon veszélyes betegségek, melyek szintén egyre fiatalabb korban jelentkeznek. Főleg a lányokat érinti, de sajnos a fiúknál is egyre gyakoribb. Itt is említeni kell a kártékony médiát, a magazinokat, reklámokat  ami minderre  cinikusan rásegít az értelmetlen  divattal,  hamis testi ideálokat, életstílust reklámozva a fiataloknak. Egészségtelen diétákat, beteges szépségideálokat, uniformizált nemi szerepeket  állítva nekik követendő példának.
 

A fiatalok tehát nem ok nélkül érzik magukat rosszul. Igenis a szülőknek , pedagógusoknak, pszichológusoknak, a társadalom vezetőinek, és minden tagjának nagyon aktuális volna átgondolni a helyzetet, és nem csupán széttárt karokkal védekezni: mi bizony mindent megtettünk a gyermekeinkért, semmit sem értünk .
Elérkezett az idő, hogy mi felnőttek végre felébredjünk és elhagyjuk materiális világnézetünket, ami a fogyasztói  liberális társadalomban tökéletesen tért hódított.
Meg kell értenünk, hogy mi emberek az örömre és boldogságra lettünk teremtve, de szabad akaratunk révén választhatjuk a halálos fogyasztói kultúrát, feláldozva gyermekeinket is. 



Szerzö: SR pszichiáter
l