Értékeink

  • Aranyossy Mihály
  • 2016. október 30.
  • 6134


A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom története
 
A templom alapjai részben római kori épület maradványokon nyugszanak. A mai Március 15. téren állt a Contra Aquincum katonai erőd, amelynek a parancsnoki szobája a mai templom alatt húzódott. A 2014-2016. között lebonyolított régészeti kutatások folyamán előkerült egy többhelyiséges, téglapadlóval burkolt, részben fűthető kőépület maradványa, amely a IV. század közepéig az erőd parancsnokának a szobája volt. A szoba közepén található árok a padlófűtést szolgálta.
A XI-XII. században a római erőd köveinek felhasználásával épült fel az a román templom, melynek alapfalait még ma is láthatjuk az altemplomban. A templomot a XII. században átalakították. Az ekkor épített templom fala az északi toronyban található fal, mely Budapest legnagyobb épségben maradt románkori fala.
 
A XIV. században alakították ki a szentély-körüljáró folyosót. Ennek közepén, a templom főtengelyében található fülkében látható a Trónoló Madonna freskó. A XIV. század elejére datált freskót a 2010-es restaurálási munkálatok folyamán fedezték fel.  A fülke oldalfalán püspökszent (valószínűleg Szent Gellért püspök) ábrázolása látható. A szentély-körüljáró gótikus ülőfülkéi a XV. században freskódíszítést kaptak. Ekkor építették át a templomot gótikus stílusban.
Az ülőfülkék eredeti kőelemein helyenként látszanak a középkori festés maradványai, melyek Krisztus szenvedés történetét örökítették meg. Az ülőfülkéket és a falképeket Lux Kálmán tárta fel az 1933-1945 között végzett kutatások folyamán. Ekkor azt tapasztalták, hogy a képeket több rétegű meszelés fedte, amely a török hódoltság idején keletkezhetett.
A templomban három magyar szentnek az ereklyéje található meg. A Pest város által 1507-ben adományozott pasztoforium (szentségház) a hazai reneszánsz művészet kiemelkedő emléke, mely Szent László ereklyéjét őrzi.  1873-ban az alján található címerábrázolás szolgált mintául Budapest egyesített címeréhez. A főhajó másik oldalán helyezkedi el a pasztofórium párja, amit Nagyrévy András címzetes püspök adományozott a templom számára. Ebben található Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje. Az ereklye különös értékkel bír, hiszen 1211-ben az akkor 4 éves Erzsébet eljegyzését a thüringiai Hermann őrgróffal a templomban tartották.
A harmadik ereklye a szembemiséző oltár belsejében látható. Szent Gellért testét a legenda szerint 1046-ban vértanúhalála után a pesti templomba, a mai templom elődjébe temették. Ereklyéi 2002-ben, több mint 950 év után visszatértek hajdani őrzési helyükre az itáliai Muránoból.
 
Pest elfoglalásakor az oszmánok szokása szerint az elfoglalt városban már az első pénteken el kellett hangoznia a szultánt dicsőítő imádságnak a dzsámiban, ami általában az elfoglalt város főtemploma volt. A pesti templom átalakításának ma is látható részlete a szentély déli falán található ún. mihráb (imafülke). A mihrábnak minden esetben a Mekka néző fal közepén kellett elhelyezkednie. Mivel a törökök csak a szentélyt használták, ezért található itt a fülke. A törökök kivonulását követően a templom elpusztult hajóját közadakozásból, barokk stílusban építették fel. Ennek köszönhető a templomban oly szembetűnő eltérés a főhajó és szentély között.
Az adorációs kápolnában tekinthető meg az a vecsernye palást, melyet a helyi plébános viselt 1867. június 8-án, I. Ferenc József koronázási ünnepségén.
Liszt Ferenc zeneszerző 1858 és 1871 között gyakran volt a templom melletti plébániaépület vendége. Hét évig ott is lakott. Templomunkban vezényelte a legtöbb alkalommal saját, illetve más szerzők műveit. Két művének az ősbemutatója is ebben a templomban volt 1872-ben (Misse Choralis) és 1929-ben (Via Crucis).
A karzaton látható orgona 1932-ben készült Budapesten. A Rieger orgonagyár által készített 3 manuálos, 79 regiszteres hangszer 5.621 sípjával Budapest egyik legjelentősebb orgonája.

A templom altemplomát a 2014 és 2016 között végzett feltárás és restaurálás során alakították ki. Az ún. barokk terem előterében egy 2019. augusztus 15-én felavatott márvány emléktábla állít emléket a felújításban oroszlánrészt vállaló szakembereknek.
Az altemplom kiállítóterében elhelyezett vitrinekben megtekinthetők a feltárások során előkerült faragott kövek, a sírokból előkerült tárgyak, a plébánia régi kottái, misekönyvei és liturgikus eszközei, valamint a Brünni Madonna ikonképe.

Az altemplomi kápolnában figyelmet érdemel a 12 apostol aranyozott faszobra, a Nürnbergi Madonna márványszobra, a római katonai tábor parancsnokának feltárt romjai, valamint az ún. Proberger-kripta. A szentélyben, a tabernákulumtól balra elhelyezett üvegvitrinben látható XI. Pius pápa ajándéka, az ún. Szent Kereszt ereklye.

Napközben ez a kápolna ad helyet a folyamatos szentségimádásban résztvevő hívek számára.